A hollandok feladták a leckét. Amennyiben a Marco van Basten csapatát körülölelő semleges nézői szimpátiából a spanyolok akarnak részesülni, akkor ma este nem csupán le kell győzniük a svédeket, hanem a földdel egyenlővé kell tenniük a skandináv csapatot. Egyébként nagyon könnyen előjöhet az ibériai ország korábbi válogatottjait jellemző kishitűség, amelynek következményeként simán bajba kerülhetnek, kapjanak bárkit is a C csoportból. Persze az sem utolsó szempont, hogy jó lenne legalább az elődöntőig elkerülni a narancsmezeseket, ha egyáltalán bármelyik csapat eljut odáig, mert egyelőre csak az álmainkban létezik a holland-spanyol párharc. Kár, hogy 3-3-nál felébredtünk, de ha a valóságban is a négy között szeretnénk - egymás elleni mérkőzésen - megtekinteni a hatékonyság mintacsapatait, akkor ma nem győzhetnek a svédek. És természetesen a görögök sem. Ezért fogunk szurkolni. Meg Labancz Lilláért a kivetítőknél. Tovább után részletek.

Most foghatja a fejét Otto király az elmulasztott fiatalításért. Ibrahimovics találata a reményt vette el a görögöktől, akiknek immáron győzniük kellene, miközben a támadópotenciál növelése és a váratlan taktikai húzás bevetése, mint olyan nem létezik. A görögök az Európa-bajnokság csalódásai lennének. Ha sokat vártunk volna tőlük. Azonban mi nem estünk ebbe a csapdába. A kivénhedt csapat egyébként nem sokkal gyengébb, mint négy évvel ezelőtt, mindössze egy fél kapott és egy fél rúgott góllal nyújt kevesebbet, de ez nagyban elegendő ahhoz, hogy felkészülési mérkőzésen a magyaroktól is kikapjon, miközben a svédek elleni tétre menő ütközetben kizárólag egy esetben szerezhetnek pontot. Gólnélküli döntetlennel. Ezt meg a bosnyák származású zseni meghiúsította, így Otto király immáron az oroszokra koncentrálhat. Ahol nem kisebb stratéga ül majd vele szemben, mint Guus Hiddink, aki a maga kultúrált modorában biztosan felvilágosította fiait a lehetőségeik beszűküléséről a spanyolok elleni vereség és a mínusz hármas gólkülönbség miatt. Nem tudjuk, mi történik majd pontosan, de a holland mestert képesnek tartjuk a nyerő taktika felvázolására, amennyiben a büdösszájú banda is felfogja végre valahára, hogy ami nem működik, azt nem kell erőltetni. Például a sokpasszos játék sem, így egy rohadt nagy átlövésre van szükség. Ha tízszer próbálkoznak félidőnként, az egyik csak bejön, amivel már el is fogták a görög betlit.

A spanyol-svéd mérkőzésen ellenben nem a kényszer lesz a legnagyobb úr, hiszen a győzelem annyira nem élet-halál kérdése, hogy nagy valószínűség szerint bármelyik csapat veresége esetén is mindketten továbbmehetnek. Csak nem mindegy, hogy az olasz és francia sajtó által fenyegetett hollandokat kapják, vagy a románokat. A spanyol kezdőcsapat nem változik, tehát a taktikába továbbra sem fér bele Fabregas játéka, de ez nem is feltétlenül probléma, ha a helyezkedési variációk és a tempó a svédek által is követhetetlennek bizonyul. Ennél fontosabb, hogy végre egy klasszistámadó ellen mérhetjük le a Barchena Marchena, Puyol belsővédő páros valódi erejét és felkészültségét. A svédek szempontjából még fontosabb a mérkőzés, mert a görögök elleni győzlem semmiképpen nem döntő a csapat erejének megítélése szempontjából. Bármi megtörténhet, de ha választani lehetne, akkor a spanyolok valószínűleg az elkerülendő csapatok listáján nem az elsők között emlegetnék a mostani riválist, miközben a svédek talán elég elől szerepeltetnék Torreséket.

Tippjeinken nem változtatunk, mert két a döntetlen továbbra is elképzelhető számunkra. Még akkor is, ha ez némi orosz és spanyol fölény mellett következik majd be. Egyébként is, az utolsó forduló izgalmaitól nem kímélnénk meg magunkat.